Szóval reggel háromnegyed hatkor Hollywood Undead ordított a telefonomból. Fogalmam sincs miért keltem olyan korán, mert csak nyolckor indultunk, de biztonság érzetet adott, hogy nem alszom el. Akkor még senki nem volt fent, szóval videókat néztem, miközben az ujjammal próbáltam minél hatásosabban befogni a telefonom hangszóróját, mert attól féltem, hogy ezzel felverem a szüleimet is (minimumon volt a hangerő, de szerintem rohadt hangos volt). Ezt egy órán át műveltem, aztán amikor meghallottam az első mocorgásokat, kimásztam az ágyból. Anyuval összefutottunk a konyhában, megkértem, hogy vasalja ki a kockás ingemet, majd bementem összeszedni a ruháimat. Felöltöztem, közben apu megkérdezte mit hozzon a boltból. Hosszú gondolkodás után elküldtem babavízért, M&M's-ért, Knoppersért és egy kifliért és zsepiért, amiből sikerült nekem hoznia vizet és kiflit. Ezért nekem is kellett sétálnom egy házat és egy kereszteződést a CBA-ig. Vettem magamnak két csokit, M&M's-t és rágót. Ezért nem járok mostanában boltba. Mindig mást veszek amit kéne.
Tehát nyolckor elindultunk. Egész végig Billy Talent számokat hallgattam, és halkan énekeltem őket, valamilyen szinten sikerült lenyugtatnia, de még akkor is hánynom kellett. Aztán megérkeztünk, és mivel úgy volt, hogy apu tovább megy Kaposvárra, megvártuk a nagynénémet, apu pedig elhúzta a csíkot. A nagynénémmel és anyuval együtt indultunk meg a gimi felé, miközben még mindig hányingerem volt. Szóval ja, majdnem kidobtam a taccsot. Mikor a gimibe értünk, egyből az ajtóra függesztett papírokon kezdtük el keresgélni a nevem. Vagyis kezdtük volna, ha nem állták volna el, de a nagynéném, mint egy úttörő áttört a tömegen, és közölte, hogy a huszadik terem.
Felmentünk az első emeletre, majd miközben vártunk neki dőltem az ablaknak és figyeltem a tömeget, főleg azokat az embereket aki az "ajtómon" keresi a nevét, majd nem megy tovább keresni, csupán odamegy a haverjaihoz. Ebből nagyjából ki tudtam találni kikkel leszek egy teremben.
Szóval lassan telt az idő, aztán beengedtek minket, én pedig rögtön lestoppoltam magamnak egy ablak melletti helyet. Miközben vártuk, hogy elkezdhessük a magyart, a tanárnő kérdezgetett, mi meg válaszoltunk. Aztán ott volt az az ismeretlen srác aki nem érkezett meg. Furi.
Aztán elkezdtük írni a felvételit, én meg szerintem hivatalosan is kiérdemlem a "leghangosabb ember" címet. Először a vonalzóm, aztán a tollam, a rotringom, és végül a radírom adott ki hülye hangokat. Tudom, hogy szerettek. Egyébként poén, mert amikor kinyitottam a feladatlapot, és
megláttam az első feladatot, teljesen leblokkoltam. Mint valami furi dolog. Azon gondolkodtam, hogy elhúzok a fenébe, de aztán folytattam tovább. A mateknál meg a feladatlap felénél voltam így. Teljesen kiakadtam. Aztán amikor vége lett zombi módjára vánszorogtam le a lépcsőn, majd mentem oda azokhoz, akik vártak, közben még az egyik ismerősömmel elejtettünk egy ölelést is. Szóval ja, kisétáltunk, anyuék közölték, hogy voltak sütizni, én meg boldogan faltam az M&M's-et. Fincsi volt. Anyu felhívta aput, aki egy egyébként felvett volna minket, de mondta, hogy későn ér, szóval hazabuszozhattunk. Eh.
70 pontos lett az egész, ahogy itthon számoltuk, de lett volna jobb is, ha nem görcsölök rá. Rohadtul rágörcsöltem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése