Amióta eltelt a Berta szülinapja, napjaim nagy részét azzal töltöm, hogy ülök és a billentyűzetet nyomkodom, természetesen szerintem megérdemlem. Egész nyáron utazgattam, voltam táborokban táborozóként és felügyelőként egyaránt, (éljenek a hat évesek ) túráztam, kicsit fesztiváloztam, sátraztam és két hónapon keresztül kétnaponként jártam becsületesen tánciskolába. A tánciskolát az elballagó nyolcadkosoknak szervezik
Szóval én most tök boldog vagyok. Akkor kelek amikor akarok, és akkor fekszek amikor úgy tartja kedvem. Egyetlen gikszer van az egészben: a szervezetem kitalálta, hogy ő csak azért sem termeli tovább a melatonint (alváshormon, amikor a szemhéjat fény éri a termelődési folyamata leáll, és igen én ezt külön angolon tanultam) és csak azért is 5 órát hagy aludni. Aznap persze valamikor 11 körül már lehajtottam a lap topom fedelét, jobb ötletnek tartottam, mintha a billentyűzeten aludtam volna el.
Örömöm útjába csupán az iskolakezdés áll, mivel el kell kezdenem szortírozni a régi tankönyveimet, megvenni az új füzeteket, azokkal kezdeni valamit, hogy ne legyenek olyan unalmasak, a szobámban valamiféle portörlést csinálni, egyszóval teljesen meggátol abban, hogy egész nap karaokepartyn lógjak, vagy épp a szintetizátoromat nyomkodhassam, mert én egy nagy virtuóz vagyok. Egyébként nem, a billentyűk tele vannak irkálva betűkkel.
Az a meglepő, hogy ezzel együtt viszont várom is, és szeretnék már menni, hogy tanulhassak. Vagyis nem pont ezért (*Valaki*:hahaha, ezt már elszóltad, hülye kis stréber) csak valamiért én mindig is tökre imádtam a füzeteimbe firkálni, különböző színekkel kihuzigálni szavakat, vagy csak pénz söprögető néniket rajzolni, amiről eszembe jut az infláció és a többi (tudtátok, hogy a satöbbi az az és a többi-ből lett? ezt csak most találtam ki). Szóval ilyen alap dolgok. Az egyetlen dolog amit nem akarok az a kémia. Remélem ezt hallod.
Kémia: Igen, igen de csak te nem szeretsz, mindenki imááááád engem!
Anna: Kicsit nem gondolod magad önteltnek?
Kémia: Kicsit nem gondolod magad idiótának?
Anna: Búj be a földbe, és játszd azt, hogy virág vagy, és megmentetted a világot magadtól! Napi jó cselekedet.
Nem vagyok értelmi sérült, csak fellógattam néhány karácsonyfaégőt a karnisra, meg végigvezettem az asztalomon, és az ágyam fölött
Szeresd a szeretethiányos sütikéket! Szegények olyan szeretethiányosak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése